Apró tanácsok 2

1 Közös élmények

Nincs annál jobb közösségformáló és közösségkovácsoló eszköz, mint a megszokott életkörből kiszakított munkatársak elé, közösen, könnyen megoldható feladatokat tenni, és hagyni hogy a megoldás örömét együtt ünnepeljék meg és pihenjék ki. - Állítják a multicégek, a témával foglalkozó szakemberei.

És milyen igazuk van! Aki volt már ilyen mítingen, az látta, hogy borulnak egymás nyakába olyan emberek is, akik bent a cégnél még beszélő viszonyban sem voltak.

Amit a lehetőségetek, a pénztárca, a neveltetésetek vagy az érzéseitek megengednek, használjatok ki egy kis együttlétre, közös kalandokra, emlékgyüjtésre, nehogy később késő legyen!

Nyugdíjas korban már más a közös kaland ígérete, a felfedezés öröme, mint fiatalon. Minden korban más. De egy közös, szükség van rá ahhoz, hogy legyen mire visszaemlékezni, ha egy picit tele van a cipőd a pároddal. Kell, hogy lásd őt magad előtt, de ne csak a mostani valójában, hanem abban is, amikor átéltétek a közös élményeket.

2. Az érem két oldala

Egy 36. éve tartós, és megelégedett kapcsolatban élő barátom szerint a titok a toleranciában rejlik.

Mondta: Ha két ember egy pénzérmét néz, az egyik a címert, a másik a számot látja, pedig ugyanazt az érmét nézik.

Ha két ember egy zeneszámot hallgat, mást-mást hall, más lesz az érzelmi hatás, hiszen ha ugyanaz lenne, csak egy zenei stílus létezne. Ha egy mondatot hallanak, nem ritkán mást értenek.

Mások és mások vagyunk, mást gondolunk, mások az ítélkezéseink, az elvárásaink és a világról alkotott képünk sem ugyanolyan.

Az ember fejlődik, változik, de ennek üteme az emberhez szabott.

Ha meg akarunk változtatni valakit, akinek ez nincs ínyére, vagy nem toleráljuk a változási készségét ill. tempóját, az védekezést, rosszallást szül.

Ne feledjük, a partnerünk ugyanúgy látja a mi hibáinkat, mint mi az övét.

A házasságban nem változtatni kell a másikat, hanem törekedni kell az együtt változásra.