Hogy nevezzelek ?

 Egy kapcsolatot nagyban minősít az, hogy hogyan beszélünk egymással, mi az általánosan elfogadott hangsúly, hogy fejezzük ki a vonzalmat, az érzéseinket, a megbántotságunkat, mindent amit közölni szeretnénk.

A munkahelyünkön, az iskolában, hivatalokban toleráljuk a közösség elvárásait, elfogadjuk az írott vagy íratlan szabályokat, lehetőségeink szerint igyekszünk beilleszkedni, megfelelünk a beszéddel és viselkedéssel kapcsolatos elvárásoknak.

Ismeretlen vagy alig ismert emberekkel vagyunk udvariasak, ismerjük a kérem és a köszönöm szó jelentését. A leveleinket Kedves XY!-nal kezdjük, önzetlenül vagy érdekből megdícsérjük más emberek tetteit, vagy tulajdontárgyait.

Otthon a legtöbben természetesnek veszik a párjuk minden igyekezetét, még véletlenül sem méltatnák az erőfeszítéseket. "Fáradt vagyok ahhoz, hogy otthon is bájologjak!" (akitől idéztem, már elvált).

A munkahelyen a kolléga neve "Pista drága, maga nélkül összeomlana a cég!", otthon a férjuramé viszont: "Mondtam már, hogy takarítsd fel magad után ezt a disznóólat!" - de ugyanez visszafelé a munkahelyen: "Marika, maga főzi a legjobb kávét!", míg otthon: "Maris, mi ez a moslék?!"

Durva nem?

Ahhoz vagyunk kedvesek, aki a munkahelye megőrzése érdekében egy kanál vízben megfojtana, a párunkhoz ,aki mellettünk áll ha baj van, pedig nem? Ahogy a Vulkáni mondja "ez logikátlan" és megjegyzem káros is.

A Nőnek, a Férfinak ugyanúgy kell a kedves szó, a szeretetteljes megszólítás és dícséret otthon is, mert ha nem kapja meg, elmegy oda, ahol ezzel nem fukarkodnak, vagy azt adja vissza, amit kap.

Kedves Barátaim! Én olyat még nem láttam, hogy a pár egyik tagja kedves, a másik durva. Ez nem működik, csak az egyik fél szenvedése által. Általában ha valaki veszi a bátorságot , enged a büszkeségéből, kedves tud lenni a másikhoz, bár nem ez a köztük lévő kommunikáció megszokott formája; a következő történik: 1.) meghökkenés, 2.) neked meg mi a bajod, 3.) itt valami disznóság van, 4.) tanácstalanság a köbön, 5.) kibukik az első kedves szó. (kivételek azért mindig lehetnek)

Nem degradáló megszólítás, a "kicsim, édesem, Klárikám, Ibolykám...stb" mint ahogy a "Pisti, Pistikém...stb" sem.

Ha szépen szólunk a párunkhoz, nemcsak őt, magunkat is minősítjük vele.